Az árva művekkel kapcsolatos harmonizáció és könnyítés az innovációs támogatásra pályázóknak - törvénytervezet a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási egyeztetésre bocsátotta a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Az előterjesztés elérhető itt:
A tervezet főbb rendelkezései a szerzői jogi és a szabadalmi törvény módosításait tartalmazzák.
1. Az előirányzott szerzői jogi tárgyú módosítások többségének célja, hogy az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU (2012. október 25.) európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: irányelv)átültesse.
Az irányelv az olyan szerzői jogi védelem alatt álló alkotások (művek és hangfelvételek) felhasználásának szabályait rendezi, amelyek jogosultja - a felkutatására tett gondos kutatás ellenére - ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik (árva művek). Az irányelv elfogadását az európai kulturális örökség digitalizálásának és hozzáférhetővé tételének előmozdítása tette szükségessé, figyelemmel arra, hogy a gyűjteményeik digitalizálásával foglalkozó tagállami intézmények számára az árva művek közérdekű feladataik ellátása érdekében való felhasználása - a tagállamok részleges, illetve eltérő szabályozása következében - jelentős akadályokba ütközött. Az irányelv ezért olyan szabályozási keretet teremtett, amely egységesíti és megkönnyíti az egyes közfeladatokat ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, valamint az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerése által lehetővé teszi azok jogszerű, határon átnyúló felhasználását.
A szerzői jogi törvény 2009. óta hatályos rendelkezései az árva művek egyes felhasználásainak engedélyezésére - az SZTNH által lefolytatott - hatósági eljárást vezettek be. Az irányelv a hatályos magyar szabályozáshoz képest szűkebb tárgykörű: az árva műveknek csak egy jól körülhatárolható, szűkebb felhasználói körben, és kizárólag a digitalizáláshoz, online hozzáférhetővé tételhez kapcsolódó felhasználását szabályozza. Az irányelv átültetésével emiatt szükségessé vált az árva művek egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó hatályos magyar szabályozás felülvizsgálata és a bevezetendő új szabályokkal való összhang megteremtése.
A tervezett új szabályok alapján a meghatározott intézményi kör (ideértve a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezeteket is) - a gondos jogosultkutatás elvégzését és a kutatás eredményének a saját és az európai nyilvántartásban való rögzítését követően - hatósági engedély megszerzése nélkül felhasználhatja az állománya részét képező árva műveket, míg a kedvezményezetti körön kívüli felhasználók, illetve az irányelv hatályán kívüli felhasználási módok és műtípusok tekintetében továbbra is hatósági engedéllyel biztosítható a jogszerű felhasználás.
Tekintettel arra, hogy az irányelv által bevezetett felhasználások feltétele a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal részéről egy egységes online nyilvántartás létrehozása, amely az irányelv tagállami átültetésének határidejére várható, az irányelv átültetését szolgáló rendelkezések tekintetében a tervezet 2014. október 29-ét jelöli meg hatálybalépési időpontként.
2. A szabadalmi törvény módosítása által a szabadalmazási eljárásban az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő nyolc hónappal meghosszabbodik. Ugyancsak lehetőség nyílik ugyanennek a dokumentumnak a gyorsított (két hónapos határidővel történő) elkészítése iránti kérelem benyújtására. Az említett két változás bevezetését az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésnek az iparjogvédelmi oltalomszerzést, valamint a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató pályázati eljárásokban való felhasználhatóságából eredő gyakorlati megfontolások indokolják.
Említést érdemel továbbá, hogy a tervezet a kontradiktórius iparjogvédelmi eljárások egyik speciális költségviselési szabályát azzal pontosítja (valamennyi oltalmi forma vonatkozásában), hogy világossá teszi: az oltalomról való lemondás csak akkor írható a jogosult javára az eljárási költségek viseléséről való döntés meghozatalakor, ha az az oltalom kezdőnapjára visszaható hatállyal történik.